Lájkolj minket a Facebookon! Didergőtanya.hu    
     



 

     
    Főoldal

MISKOLC ÉS LÁTNIVALÓI

BARLANGFÜRDŐ
Miskolc-Tapolca, Pazár sétány

 

A régészeti leletek szerint már az őskorban lakott hely volt Tapolca, s minden bizonnyal az ősember is felfedezte, milyen jó a meleg barlangi vízben fürdőzni. Az írott források jóval későbbre teszik a kezdeteket, a XVI. században törökök, és a közelben állomásozó császári csapatok, a környező település görög kereskedői, és asszonyai fürdésre, gyógyulásra és mosásra használták a tapolcai meleg vizet. A tapolcai apátság "vagyonfelmérésében" 1717-ben olvasható először a fürdő üzleti célokra történő hasznosításának terve, javaslata, mely szerint "víz van, de a hozzá kapcsolódó épület, vagy valamiféle fedél, az hiányzik". A püspök parancsára a vizet három tavacskába terelték, melyek fölé kamrácskákat építettek, hogy ki-ki státusához és rangjához méltóan egyedül, vagy az övéivel, külön-külön medencében folytathassa és élvezhesse a fürdőzést.

A XVIII. század közepén ismét a gazdátlanság enyészete lesz úrrá a fürdőn és környékén, az épület fedele beszakad, a gőz munkája összeomlasztja a faépítményt. 1837-ben Popovics Vazul lesz az új apát, s az ő munkálkodása alatt jegyzik fel először, hogy "a kisszerű és silány tapolcai fürdőépületet jobb karba helyeztetett és több fürdőépületekkel szaporított.

A XX. század elején érzékelhetően fellendül Tapolca látogatottsága, s magával hozza a fürdő erőteljesebb fejlesztésének igényét. A terület tulajdonát Miskolc városa megvásárolta. E szerződésben megbújik a város terjeszkedési szándéka, mely az üdülőkörzet bekebelezését rejteti, valamint a Miskolc számára létfontosságúvá vált ivóvíz folyamatos, jó minőségű és nagy mennyiségű kinyerését célozza. Ekkor vezetik el először csőhálózatban a vizet, és kikötik, hogy e területen 2000 méteren belül saját tulajdonú közfürdőt senki nem létesíthet. Ez időben jön létre Pazár István vezetésével a Miskolci Vízmű. 1939-ben lebontják a régi fürdőépületet, s 1941. május 28-án megnyitják a Termálfürdőt, mely az európai fürdők listáján a 3. helyre kerül. A '70-es években megszűnik a barlangfürdő és a tavi fürdő egysége azzal, hogy utóbbi helyére szabadtéri, betonkupolás medencét építenek, melyet összekötnek egy vágaton keresztül a barlangi fürdőtérrel. Még ezen évek elején újabb bővítés kezdődött, melynek során, a már meglévő barlangrendszertől nyugatra újabb tereket tárnak fel a fürdő alapterületének növelése céljából, mely a fürdő történetében a legnagyobb rekonstrukciós munka.

A jelenlegi szolgáltatások közül a régi, meleg vizes fedett medencét első sorban azok kedvelik: itt a 34-35 fokos vízben akár órákon át is el lehet ücsörögni, miközben megvitatják a világ dolgait, a személyes történeteket. A melegvizes, belső, kis jacuzziban is szívesen ücsörög minden korosztály képviselője. A fürdőcsarnokban kialakított új, nagyobb pezsgőfürdőt inkább a fiatalok részesítik előnyben, mivel erőteljesebb, s hidegebb a vize.

A szauna is nagy népszerűségnek örvend. Leginkább azok keresik fel, akik szeretnének egy kis súlyfeleslegtől megszabadulni, vagy csak egy kellemes izzadással párosult megtisztulásra vágynak. A forróság után hideg vízzel tusolhatnak, vagy a külső medence vizében hűthetik le magukat. Ez utóbbi is télen-nyáron várja a fürdőzőket, akárcsak a kibővített barlangrendszer. A modern világításnak köszönhetően nem csak a fürdőzés jelent élményt az egyméteres vízben, hanem a természetesen barlangjáratokban is gyönyörködhetnek a vendégek. Ehhez hasonlót a kontinensen sehol sem találnak a vendégek.

A sziklákra szerelt díszes vízköpők alá állva dögönyözni lehet, a mesterségesen létrehozott folyóban, ami sodor magával, illetve a római fürdoben úszni, vagy be lehet ülni a "csillagvizsgáló terem" derékmasszázsos üléseibe. Aki elfáradt, az kiülhet a fürdőcsarnok teraszára, vagy a medence szélén található nyugágyakra. Nyáron sokan napoznak a zöldterületen. Főleg a gyerekes családok kedvelik a főépület előtt található részt, ahol gyermekmedence és egy felfújható, félgömb alakú mászóka várja az apróságokat. Sokszor akár a megtelt táblát is ki lehetne tenni, ez is indokolja az újabb bővítéseket. Miközben a csemeték a kisvízben pancsolnak, a szülők nyugodtan napozhatnak, fürdőzhetnek, vagy az árnyékba húzódva uzsonnázhatnak, gyöngyöző, hideg itallal hűsíthetik magukat a forróságban.

A fürdőhöz kapcsolódó gyógyászati részlegben hydroterápia, iszapkezelés, tangentor, orvosi- és frissíto masszázs, elektroterápia, rheumatológus szakorvosi rendelés várja a vendégeket. A létesítményben a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedése is biztosított.


LILLAFÜRED

 

A Garadna és a Szinva-völgy találkozási pontján, a Hámori-tó partján épült klimatikus üdülőhely. Nevét 1892-ben az akkori földművelődésügyi miniszter gróf Bethlen András javaslatára, Vay Béla megyei főispán leányáról Pejachevich Tivadarné Vay Erzsébetről - kinek beceneve volt Lilla -, kapta. Miskolcról Lillafüredre vivő útvonal az ország legszebb szurdokvölgyeinek egyikén vezet át. Sokat emlegetett pontjai közé tartozik a nagy kereszttel megjelölt Molnár-szikla és a Puskaporosi-szurdok. Lillafüred neve egybeforrt az 1927-30 között épült fényűzően berendezett Palota Szállóval. A szállót lépcsőzetes függőkert és nagy kiterjedésű park övezi. A parkból, a szálló teraszairól, szobáiból a vadregényes szépségu Szinva völgyére és a Hámori-tóra láthatunk. Maga a tó nem természetes, a Fazola család kezdeményezésére 1813-ban építették meg a völgyzáró gátat, amely visszaduzzasztotta a Garadna patak vizét. A Palotaszálló adott helyt 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesülete íróhetének (ennek emlékét, tábla őrzi a Herman Ottó emlékház falán). Ezen a - Kodolányi János által szervezett - rendezvényen hetvenöt író vett részt, köztük Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, és nem utolsó sorban József Attila. Itt és ekkor fogantak az Óda remekmívű sorai: "Itt ülök csillámló sziklapadon..." A közvetlenül a Palotaszálló épülete mellett a mélybe zuhanó Szinva-patak vízesésének moraja szintén hozzátartozik Lillafüred hangulatához. Az üdülőhely környékének nevezetes látnivalói a cseppkövekről, illetve ősrégészeti leleteikről híressé vált barlangok. Lillafüredet Miskolcról nemcsak közúton, hanem a Kiliánból induló hangulatos kisvasúton is meg lehet közelíteni. Az 1921-től közlekedő kisvonat szép hegyi tájakat, festői völgyeket szel át, egészen Garadnáig el lehet utazni vele.


DIÓSGYŐRI VÁR

 

A honfoglalás előtt itt állott gyűrű alakú földvár helyén a XIII. sz. második felében kezdték építeni a nagy kővárat. 1271-ben az oklevelek már új várról beszélnek. A Diósgyőri várat Ernye bán családja fejlesztette igazi erősséggé és rendezte be fényűző módon. Az ekkori támadó fegyverekkel szemben bevehetetlen erősség volt. Nagy Lajos tovább építtette, és a lengyel kapcsolatok miatt fontos politikai bázis lett. A Vár ekkor élte fénykorát. Zsigmond királytól kezdve a Mohácsi vészig a mindenkori királynő birtokában volt, ezután különböző családok zálogosbérletébe került. Ekkorra katonai jelentősége már nincs, bár sokszor védelmet nyújtott Miskolc városának és a környező falvaknak a vidék sarcolására induló kisebb portyázó török csapatok ellen. A Vár pusztulása a török időkben kezdodött. 1673-ban kuruc kézre került, emiatt 1674-ben a kassai császári parancsnok 1500 főnyi hadcsoportot küldött elfoglalására. Ez a diósgyőri Vár egyetlen ismeretes ostroma. A tüzérségi tűz által felgyújtott és kiégett erősség várjellege megszűnt. Rommá 1678. július 11-én vált. Ezen a napon, nehogy német csapatok költözzenek be, kuruc katonai különítmény érkezett a várárkon belül húzódó külső kőfalak és a felvonóhíd bejáratát védő két őrtorony lerombolására. Ezután már csak a környék építkezéseinek kőforrásává vált. Műemléki feltárására 1953-tól kezdve került sor. A folyamatos restaurálás következtében Diósgyőr Vára az ország egyik legjelentősebb középkori muemléke. Az építészeti feltárás során számos a Vár történetére, az elmúlt évszázadok életére jellemző lelet, felszerelési tárgy, épületrész került elő. A Vár a turisztikai látványossága mellett rendszeresen helyt ad nemzetközi és országos szabadtéri rendezvényeknek. A Vár kazamatáiban látható Közép-Európa legnagyobb alakszámú - 67 darabos - panoptikuma. A hat jelentben Nagy Lajos király udvara, középkori mulatság, lovagi torna, vásár, Magyar György pokoljárása, a kassai címeradományozás látható.


VADASPARK

21 hektáron mutatja be a Bükk állat- és növényvilágát, a magyarországi fajok mellett Afrika, Ázsia, Ausztrália állatvilágának képviselői is megtalálhatóak itt.


A KÖRNYÉK NEVEZETESSÉGEI

Kattintson a térképen található szövegbuborékok egyikére, amennyiben bővebb információt szeretne!

térkép Szlovákia Eger Aggtelek, Jósvafő Szilvásvárad Lázbérc Miskolc Bánkút Vadna

  A vendégház
  Szolgáltatások
  Képgaléria
  Nevezetességek
  Kapcsolat
  Árak
     
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
     
       
GPS koordináták: Észak (North) 48.25749°, Kelet (East) 20.54951°