Lájkolj minket a Facebookon! Didergőtanya.hu    
     



 

     
    Főoldal

EGER

 

A Bazilika

Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel. Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál.

A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a foszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki.

Pyrker János Lukács 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké". A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították kis a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely. A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.

A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették. A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

Minaret

Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müezzin éneke. Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során. Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott. Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemzo szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra. A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig "csonka mecset"-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre. Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat. A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.

Vár

Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, amelyet később többször átépítettek először román, majd gótikus stílusban. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették. Az erős vár így tudta 1552-ben megállítani a török haderőt. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma. Falai között a Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető:

  • Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története;
  • Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás;
  • Kazamaták - a vár föld alatti erodrendszere, román- és gótikus kőtár;
  • Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
  • Képtár - XVI-XIX. századi festők muveivel;
  • Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon;
  • Panoptikum.

A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.


A KÖRNYÉK NEVEZETESSÉGEI

Kattintson a térképen található szövegbuborékok egyikére, amennyiben bővebb információt szeretne!

térkép Szlovákia Eger Aggtelek, Jósvafő Szilvásvárad Lázbérc Miskolc Bánkút Vadna

  A vendégház
  Szolgáltatások
  Képgaléria
  Nevezetességek
  Kapcsolat
  Árak
     
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
     
       
GPS koordináták: Észak (North) 48.25749°, Kelet (East) 20.54951°